Hatalmas megtiszteltetés érte az i-Doctum szoftverek csapatát. A termék mögött szorgoskodó team, hosszú évek kemény és megfeszített munkájának gyümölcsét végre learathatta. Az oktatási szféra legnagyobb és legrangosabb díját zsebelhették be, ami Magyarországon szinte egyedülállónak tekinthető. A Worlddidac nemzetközi taneszköz gyártók és forgalmazók szövetségének rangos, 2 évente kiosztott díját érdemelték ki szoftvereik.
Ennek a díjnak elnyerése azt jelenti az i-Doctum termékek számára, hogy a világon mindenhol, mindenki, aki az oktatási szférában egy kicsit is érintett, tudni fogja, hogy egy minőségi, innovatív, csúcs termékről van szó. A díjat egy szakmai zsűri elbírálása alapján, több fordulós komoly megmérettetés után ítélték meg.
Több száz jelentkezőből a végén 20 terméket választottak ki, köztük az i-Doctum szoftvereket, melyek 2010-ben kiérdemelték a szövetség elismerését és ezt egy elegáns díjátadó ceremónia keretén belül október 26-án, a baseli Worlddidac kiállításon, egy díjjal fogják elismerni.
Ettől kezdve a világon mindenfelé, ahol a Worlddidac szövetségnek érdekeltsége, rendezvénye vagy kiállítása van, népszerűsíteni fogják ezt a terméket, ezzel támogatva és felvállalva azt a döntést, hogy a díjazott termékek nemcsak innovációnak számítanak az oktatásban, hanem kiváló minőségűek és értéket teremtenek.
Forrás: http://www.idoctum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=96&Itemid=1
Az ötfős magyar csapat a 2010. július 17. és 25. között Zágrábban megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián: három arany- és két bronzéremmel a hatodik helyen végzett az országok közötti nem hivatalos versenyben.
Az olimpián a tanulóknak elméleti és mérési feladatokat kell megoldaniuk. A 82 ország több mint 400 versenyzője között Jéhn Zoltán (Pécs, Babits Mihály Gimn. 11. oszt. tan., tanárai: Koncz Károly és Kotek László), Varga Ádám (Szeged, SZTE Ságvári Endre Gyak. Gimn. 11. oszt. tan., tanárai: Tóth Károly és Hilbert Margit) és Wang Daqian (Budapest, Fazekas Mihály Főv. Gyak. Gimn. 12. oszt. tan., tanára: Horváth Gábor) aranyérmet, Hegedűs Tamás (Miskolc, Földes Ferenc Gimn. 12. oszt tan., tanárai: Héjj Márta, Zámborszky Ferenc és Kovács Benedek) és Pálovics Péter (Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimn. 12. oszt. tan, tanára: Orbán Edit) pedig bronzérmet kapott. Jéhn Zoltán az aranyérmen kívül megkapta a legjobb mérésért járó különdíjat is.
A csapatot ebben az évben dr. Honyek Gyula (ELTE Radnóti Miklós Gyak. Gimn.) és dr. Tasnádi Tamás (BME Matematikai Intézet) vezette.
Forrás: http://nol.hu/tud-tech/tudomany/kimagaslo_siker_a_nemzetkozi_fizikai_diakolimpian
A legjelentősebb és legnagyobb pénzösszeggel díjazott nemzetközi technológiai és innovációs elismerésének, a Millenniumi Technológiai Díjnak az átadásához kapcsolódva a világ minden pontjáról harminc kiemelkedően tehetséges diákot hívtak meg Helsinkibe, hogy részt vegyenek a Millenniumi Ifjúsági Táborban június 6 -13. között.
Köztük volt a 17 éves székesfehérvári Major Péter, aki nagy sikerrel mutatta be a jövő számítástechnikai és infokommunikációs adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseivel foglalkozó projekttervét. Portálunk számára a magyar résztvevő a finn főváros közelében fekvő Kiljavanranta táborban adott interjút.
- A székesfehérvári Tóparti Gimnáziumból, amely elsősorban művészeti profilú iskolaként ismert, miként kerül egy diák a világ legjelentősebb nemzetközi ifjúsági technológiai és innovációs táborába?
- Talán elsősorban az angol nyelvtudásom miatt. Angol speciális tagozatos osztályba járok, heti négy-hat órában tanulom a nyelvet, s mivel a projekttervet ezen a nyelven kellett elkészítenünk, s ezzel pályázhattunk a meghívásért, nyilván előnyt jelentett az angoltudásom. De általában is érdekel a fizika és a kémia, igyekeztem annyi versenyen és feladatmegoldó vetélkedőn részt venni, amennyin csak tudtam. Kémiából országos tizedik, fizikából pedig szintén országos huszonnegyedik helyezést értem el korábban a tanulmányi versenyeken, amit idén az OKTV-n egy fizika 23. helyezéssel toldottam meg - mindez, azt hiszem, mutatja az érdeklődésemet.
- Valóban, de a programozást nem említetted, pedig a MyCamp, a Millennium Youth Camp ifjúsági innovációs táborba számítástechnikai problémafelvetéseddel kerültél…
- Ebben éppen az ragadott meg, hogy nem fizika, kémia vagy matematika, hanem valami új, más megközelítés: innováció és technológia. Az osztályfőnököm találta a számomra ezt a felhívást még tavaly novemberben, amire le kellett írnom az eddigi eredményeimet, valamint hogy mivel szeretnék foglalkozni a jövőben, ami összefüggésben áll az innovációval. Én a számítástechnikai érdeklődésemről írtam. Így a világ minden részéről beérkezett ezer pályamunkából választottak százat. Aztán a második fordulóban már egy esszét kértek tőlünk, ezt nevezték projekttervnek. A bennünket a hétköznapokban körülvevő számítástechnika etikai problémáiról írtam, arról, hogy fennáll a veszélye, hogy a levelezéseinket, a böngészéseinket, a telefonhívásainkat, a letöltéseinket, a GPS navigációs célpontjainkat mind-mind megfigyelhetik, s az így rólunk összegyűjtött információt bármire felhasználhatják. Szerintem ezért igen komoly etikai és törvényi szabályozásra van szükség e téren, s a törvényi szabályozást egyértelműen a kormányoknak kell előkészíteniük, kidolgozniuk. A kormányok – akár európai szinten – két megoldás közül választhatnak: vagy minden egyes, számítástechnikát használó jeltípusra kidolgoznak egy-egy törvényt, vagy pedig törvény híján szigorúan figyelik és állandóan, folyamatosan mérik, hogy a bennünket körülvevő infokommunikációs térben nincsenek-e illegális adatgyűjtők. Ezzel az írásművemmel kerültem be a legjobb harmincba, a táborozók közé. De ideérkezésem előtt még egy telefonos interjún is át kellett esnem, amikor a nyelvi készségemet ellenőrizték: tudni szerették volna, hogy képes leszek-e egy önálló angol nyelvű előadás megtartására.
- A személyes félelmeidről, szorongásaidról írtál, amikor ezt a témát választottad?
- Nem, hanem a felkínált nagy témakörök közül – információs technológia, alkalmazott matematika, klímaváltozás hatásai, megújuló energiaforrások, természetes erőforrásaink – egyszerűen ezt találtam a legérdekesebbnek. A MyCamp végén egy illusztrációkkal ellátott ppt-s prezentációt kell tartanom, amelyben az általános számítástechnikai veszélyekről is szót ejtek, a hacker-támadásoktól az internetes bankkártya-visszaélésekig.
- Egy ilyen tábor nyilván a személyes találkozások, a nagy beszélgetések színtere, jó alkalom a Hozzád hasonló tehetséges fiatalokkal való ismerkedésre. Igyekszel ezt kihasználni?
- Hát… Többre, jobbra számítottam ezen a téren. Be kell hogy valljam, én magam is netfüggő vagyok, nem szeretem, ha a virtuális közösségi beszélgetéseimből egy álló hétre kimaradok, tehát én is le-leülök a laptopok elé. De mindez semmi ahhoz képest, amilyen sok időt mások eltöltenek a gép társaságában. Van olyan, akihez szinte egyáltalán nem lehet szólni, akivel lehetetlen megismerkedni, mert folyton csak a gép előtt görnyed. Másokkal pedig ha sikerül is szót váltani, akkor sokuk csak a számítástechnikáról, mobiltelefonokról meg ilyesmikről akar beszélgetni. Szerencsére találtam azért néhány nyitottabb fazont is, akikkel tudunk néha gitározni, énekelni, s értelmesen beszélgetni. De nem is olyan könnyű, mint ahogyan azt gondolnád!
Forrás: http://www.geniuszportal.hu/?q=node/1183
Zsenik, akiket külföldön elismernek, miközben itthon alig ismertek
Nincs olyan autó, amelyikben ne lenne magyar alkatrész, és kevés az olyan formatervező stúdió és fejlesztési központ is, ahol ne alkotott volna hazánk fia.
A legendás T-modell és más Ford autó, valamint traktor tervezésében több magyar is részt vett.
Több világhíressé vált konstrukció és gyártástechnológia kapcsolható magyar feltalálóhoz. Van, aki az autók biztonságát növelte kiemelkedő munkásságával, van, aki a motorok hatékonyságát javította, és van, aki a karosszériák légellenállását csökkentette, de akadtak olyanok, akik Holdon meg Marson járó kerekes járműveket terveztek.
Napjainkban is több sikeres modell formatervezőjeként jegyeznek magyart. Kovács Miklós alaposan megváltoztatta a Kia-modellek arculatát: az unalmas dél-koreai márka ontja a fiatalos és divatos autókat.
Sok dizájnstúdió nem nevesíti nyilvánosan a karosszériák alkotóit, de szinte minden márka műtermében dolgoznak magyarok. Így van ez a fejlesztés más területein is, ahol azzal is elismerik tudásukat, hogy külföldiként vezetővé választják őket. Vannak köztük olyanok, akik az autóipar legnagyobb elismeréseként már életükben bekerültek a halhatatlanok dicsőségcsarnokába. Ilyen Barényi Béla, aki a járműbiztonság területén alkotott maradandót, több zseni külföldön szerzett elismerést, miközben itthon alig ismert munkássága.
Anisits Ferenc (1938): A BMW dízelfejlesztő központjának megalapítója és új motorok konstruktőre.
Barényi Béla (1907–1997): Az autóbiztonság atyja, aki világelsőként a Mercedesnél alapított kutatási és fejlesztőközpontot, 2500 találmányával Edisont is megelőzi.
Bejczy Antal (1930): A NASA által Marsra küldött Sojourner jármű tervezője. Az Ercsiben született magyar mérnök vezette csapat 1971-ben kezdett a világűrben működtethető robotjármű fejlesztéséhez. Az 1996 decemberében felbocsátott Pathfinder űrszonda hét hónapos utazás után, 1997. július 4-én landolt a Marson, ahol útjára engedte a tizenegy kilós Jövevényt. A Mars-autót hat darab, tizenhárom centiméteres átmérőjű, kerékbe épített villanymotor hajtotta, ezekhez és a mérőműszerekhez a Sojourner tetejére épített harmadnégyzetméternyi és tizenhat kilowattos teljesítményű napelem szolgáltatta az energiát. A jármű percenként negyven centiméteres sebességgel haladt, aztán három hónapos adatgyűjtés után akkumulátorai lemerültek, és megszakadt vele a kapcsolat.
Farkas Jenő (1881–1963): A Fordson traktorok és vontatók tervezője. Galamb József (1881–1955): A Ford T-modell és más autók szülőatyja.
Hercegh Ferenc (1908–n. a.): Az Egyesült Államokban 1948-ban szabadalmaztatta a tömlő nélküli gumiabroncsot a magyar származású feltaláló, akinek ötletét először a Goodrich alkalmazta.
János Viktor (1891–1965): Magyar szülei a jobb élet reményében vándoroltak Olaszországba. Kovácsmester apja San Giorgio Canavesében telepedett meg családjával, fia később az Alfa Romeo sportkocsik konstruktőreként, Vittorio Jano néven lett világhíres. Húszévesen került az Alfa Romeóhoz, melynél 1923-tól konstruktőrként dolgozott. Az általa tervezett Grand Prix P2-es modellel 1925-ben világbajnoki címet szerzett az Alfa Romeo, melynél 1925-től a fejlesztési részleget vezette. Modelljeit mindig a legkorszerűbb műszaki megoldások, a sportos és elegáns karosszériák jellemezték. Jano 1937-ben átment a Lanciához, majd a Ferrarinak tervezett autókat, tevékenységét mindegyik márka múzeumában bemutatják.
Járay Pál (1889–1974): Az aerodinamika szakértője bizonyította, hogy az áramvonalas karosszériákkal nemcsak szebbek, de gyorsabbak és takarékosabbak is az autók. Huszonnégy évesen a Zeppelin áramlástanával bízták meg, fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen csökkent a léghajók légellenállása és üzemanyag fogyasztása. Megépítette a világ legnagyobb szélcsatornáját, majd közúti járműveknél is kamatoztatta tudását. 1921. március 25-i szabadalmában leírta, hogy a legkedvezőbb a döntött szélvédő és az elöl erősen lekerekített, hátul pedig hosszan elnyúló karosszéria forma, melynek alsó része sík és párhuzamos a talajjal. Munkásságának jellemző autója a Maybach SV35-ös és a Chrysler Airflow.
Pavlics Ferenc (1928): tervezte az Apollo–15 űrhajó fedélzetén 1971 júliusában a Holdon landoló és a felszínt kutató Lunar Rover terepjárót. A budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Gépipari Tervező Intézetben dolgozott, majd 1956-ban az Egyesült Államokba települt. A General Motorsnál terepjárók és lánctalpas járművek tervezésénél alkalmazták. Pavlics vezetésével fejlesztették ki tizennyolc hónap alatt a Lunar Rovert, mely a Holdon előforduló plusz 125 Celsius-fokos és mínusz 160 Celsius-fokos hőmérsékleten is működött. A négykerekű villanymotorjait 36 voltos ezüst-cink akkumulátorok táplálták. Az 1,6 x 1,6 x 1 méteres raktérben szétszerelve utazó Luna Rovert az űrhajósok tették menetkész állapotba a Holdon. Az Apollo-program befejezése után Pavlics Ferenc részt vett az Opel Corsa fejlesztésében, majd tanácsadóként működött a Mars-jármű tervezésében.
Forrás: http://nol.hu/auto/20100818-magyarok_az_autovilagban
Lenyűgöző látvány, több ezer elégedett néző és boldog nyertesek, ez jellemezte az idén debütáló Paint Up! döntőjét, melyet a Magyar Nemzeti Galériánál rendeztek meg a Múzeumok Éjszakáján. Az architekturális vetítés történetében a világon elsőként meghirdetett Paint Up! Visualpower virtuális épületfestő verseny, amit animáció készítőknek írt ki a Visualpower Kft., óriási sikert aratott.
Annak, aki június 19-én ellátogatott a Paint Up! döntőjére kivételes, hazánkban ritka kuriózumnak számító látványban volt része, ugyanis a Magyar Nemzeti Galéria „B” épületének architektúrájával harmonizáló, zenei aláfestéssel ellátott, „épületmozgató” animációkat közel ezer négyzetméteres méretben vetítették ki a múzeum homlokzatára.
Az öttagú szakmai zsűri által előzetesen kiválasztott 12 döntős alkotás közül Lóránt Demeter nyerte el az első díjat „Variációk” című munkájával, második Tamás Iván lett „Hétnyolcad” elnevezésű animációjával. A harmadik helyen a Kiégő Izzók csoport végzett a „Closed Hours”-szal. A közönség a Battha Gáspár és Pálla Máté által készített „Past is prologue”-t tartotta a legjobbnak. A fentieken kívül további öt pályamű a Sziget különdíjában részesült
Minden eddigi magyar rekordot megdöntő eredményt ért el a közelmúltban a németországi Lausitzban megrendezett 2010-es Európai Shell Eco-marathonon a Kecskeméti Főiskola csapata által épített különleges, karbonszálas anyagból készült jármű. A leginkább egy guruló torpedóra hasonlító saját építésű szerkezet ugyanis a versenyen futott körök alapján 1588 kilométert is meg tudna tenni egy liter 95-ös oktánszámú benzinnel.
A jármű szinte minden egyes elemét a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán tervezték, és a csavarok, valamint egy-két bonyolult alkatrész kivételével a főiskolán vagy a támogatók műhelyeiben kifejezetten erre a versenyre készítették, beleértve magát a belsőégésű motort is. A jármű nagy előnye a karosszériában rejlik, amely a modellezők tapasztalatainak felhasználásával karbonszálas anyagból készült. A versenyen kiderült, hogy a kecskemétieké volt a mezőny legkönnyebb járműve, a hivatalos mérlegelés szerint mindössze 20 kilogramm. Áramvonalas formáját a főiskolán elvégzett tesztek alapján alakították ki.
A csapat szervezése tavaly nyáron kezdődött, elsősorban azokból a fiatalokból, akik a korábbi versenyeken is részt vettek. A dr. Bagány Mihály főiskolai tanárral együtt 13 főt számláló csapat tagjainak bőven jutott feladat: voltak, akik a jármű tervezésében, építésében, fejlesztésében vettek részt, mások támogatókat próbáltak felkutatni, honlapot készítettek, vagy a kiutazást szervezték.

Bár a kecskeméti főiskolások először indultak az Eco-marathonon, eredményük igazán figyelemreméltó kutatás-fejlesztési siker. Szakemberek szerint az 1000 km/l-es fogyasztást általában csak 5-10 év tapasztalat után lehet felülmúlni. Járművüket régóta versenyző, nagy tapasztalattal rendelkező csapatok is megcsodálták, hiszen ilyen könnyű jármű még nem indult a versenyen. Saját építésű belsőégésű motorjuk üzemstabilan működött már a teszteken is, és a versenyen sem volt rá panasz.
A nagyszerű eredmény gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a Daimler-Benz kecskeméti gyárépítése kapcsán felértékelődött a magyar járműipari fejlesztések szerepe, beleértve az üzemanyag-takarékos technológiákat is. Az ehhez hasonló hazai kutatás-fejlesztési eredmények fellendíthetik a magyar járműipart, igazi húzóágazattá téve azt.
A csapat honlapja: www.eco-marathon.hu
2010-02-12-én közzétették az Európai Bizottság által az iskolák számára immár harmadik alkalommal kiírt fordítási verseny, a Juvenes Translatores (ifjú fordítók; latinul) nyerteseinek névsorát. A tagállamonként egy, azaz összesen 27 nyertes tanuló meghívást kap Brüsszelbe a márciusi díjátadó ünnepségre, melyen a díjakat a többnyelvűségért felelős európai biztos adja át. További részletek, valamint a nyertes fordítások a Juvenes Translatores honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/translatores .
„ Gratulálok valamennyi nyertesnek – mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos. – Fordítási versenyünk évről évre egyre népszerűbbé válik. Ezúttal 599 iskola vett részt rajta szerte az Unióban, a jelentkezések száma 30%-kal haladta meg a tavalyit. Remélem, hogy a verseny mind több fiatalt ösztönöz nyelvtanulásra. A nyelvismeret révén messzire juthat az ember, szakmai kilátásai jelentősen javulhatnak.”
A 27 nyertes – felnőtt kísérője társaságában – egy háromnapos brüsszeli utazás keretében részt vesz a 2010. március 25-i díjátadó ünnepségen, ahol Vasziliu biztos asszony átadja nekik a díjakat és okleveleket. A nyertes diákoknak alkalmuk lesz arra is, hogy uniós fordítókkal találkozzanak a munkahelyükön.
A legutóbbi versenyre 2009. november 24-én, valamennyi tagállamban ugyanabban az időpontban került sor, a részt vevő iskolák felügyelete mellett. A diákoknak a rendelkezésükre álló két óra alatt le kellett fordítaniuk egy szöveget az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének egyikéről egy általuk választott másik hivatalos nyelvre (például lengyelről franciára vagy svédről spanyolra). A nem kevesebb, mint 2253 beküldött fordításban előforduló 139 nyelvpár valamennyi hivatalos nyelvet magában foglalta.
A magas színvonalú fordítások igen szoros versenyt eredményeztek, ami komoly kihívás elé állította a javítást és értékelést végző, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (DGT) fordítóiból álló szakembergárdát. Az egyes fordításokat a célnyelv egy-egy anyanyelvi fordítója értékelte. A zsűri, amelynek elnöki teendőit a DGT főigazgatója látta el, minden egyes tagállam esetében kiválasztotta a legjobb fordítást.
A Juvenes Translatores fordítási verseny egyedülálló módon lehetőséget biztosít a 17 éves diákok számára, hogy az EU bármely hivatalos nyelvén próbára tehessék fordítási készségeiket. Első alkalommal, még kísérleti jelleggel, 2007-ben hirdették meg, azzal a céllal, hogy bepillantást nyújtson a fordítók munkájába, valamint növelje a fordítói szakma és a nyelvtanulás presztízsét az iskolákban. A részt vevő oktatási intézmények kezdettől fogva nagy lelkesedéssel fogadták a versenyt, hiszen az valódi kihívást jelent az iskolában elsajátított nyelvi készségek felmérését illetően. Az érintett tanárok visszajelzéseiből az is kiderül, hogy a részt vevő diákok is nagyon élvezik a megmérettetést.
A verseny magyar győztese Gyenes Bertalan, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest tanulója, angol-magyar fordításával, mely letölthető a http://ec.europa.eu/dgs/translation/programmes/jt/2009/hu.pdf honlapról.
A Lausanne-i Musée de l'Elysée kiválasztotta a világ legígéretesebb 80 fiatal fotográfusát, melyek között Önkioldó című sorozatával ott van Molnár Ágnes Éva is. Az önarcképsorozatban saját pozícióját, csoportban való szerepét keresi az alkotó.

A sorozat egyben Molnár Ágnes Éva diplomamunkája a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán. A kiválasztott műveket reGeneration címmel mutatja be a svájci múzeum, majd utaztatják a kiállítást.
A Pocket Guide turistaszoftver nyerte el a 2009. évi Magyar Termék Nagydíjat.
A Pocket Guide fejlesztése a Magyar Termék Nagydíjon felül a különdíjak sorából elnyerte az ITD Hungary Zrt. ötszázezer forint értékű exportfejlesztési különdíját és az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány által kitűzött Magyar Termék Nagydíj pályázat "Leginnovatívabb Termék" elismerő címet is.
A Pocket Guide szolgáltatás azoknak a turistáknak való, akik nem hajlandók társas túrákon részt venni, a saját tempójuk szerint és a kívánt mélységben szeretnék megismerni a várost. A rendszer egy teljes értékű városkalauz, ami lehetővé teszi a külön felkészülés nélküli városnézést. Segítségével nem kell útikönyvek és internetes információk alapján számolgatni és tervezgetni a városnézést, vagy a rendelkezésre álló információk tömegéből találomra válogatni. Például, ha egy Budapestre látogató turista összesen három órát szán a városnézésre, egyéb időráfordítás nélkül kiválaszthat és végigjárhat egyet az adott hosszúságú 10 beépített túra közül, így a lehető leghatékonyabban tudja kitölteni szabadidejét.
A szolgáltatás úgy működik, hogy a látogató kiválasztja az előre meghatározott túraútvonalak között a számára érdekeset és utána semmi mást nem kell tennie, mint hogy követi a készülék hangutasításait. A Pocket Guide a látványosság megközelítésekor elmondja használójának, hogy merre nézzen és elhangzik a látványosságokhoz tartozó információ is, ezt követően pedig tovább segíti a navigálást az útvonal mentén. A hangutasításokkal egy időben a könnyebb azonosítás érdekében a kijelzőn a térkép és a látogató aktuális pozíciója mellett láthatóvá válnak a nevezetességről készült képek is. Természetesen a túra tetszőlegesen megállítható vagy továbbléptethető. A két látnivaló közti séta ideje alatt a felhasználó a városról és annak történelméről hallhat érdekes történeteket.
A készülék lehetőséget biztosít a kötetlen sétára is a barangolás funkciónak köszönhetően. Ilyenkor a turista szabadon járja a várost miközben a kijelzőn láthatja a környezetében fellelhető látványosságokat, amelyek megközelítésekor hallhatóvá válnak a hozzájuk tartozó információk.
Forrás: http://elearning.ilab.sztaki.hu/pocketguide_innovation
A The London International Youth Science Forum (LIYSF) minden évben közel 250 kutató diák gyűlik össze, közel 60 országból, 5 kontinensről.
A program résztvevői bekapcsolódnak:
A résztvevők két héten keresztül együtt laknak, nemzetközi közösséget alkotva, kicserélik ötleteiket és tapasztalataikat és ezáltal váltják valóra a Science Forum célját: mélyebb betekintést nyújtani a tudományba és alkalmazni azokat az emberiség hasznára.
A Magyar Innovációs Szövetség által a LIYSF-re delegált fiatalok:
INTEL ISEF NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS VERSENY
RENO, 2009
Május 10. és 15. között hatvanadik alkalommal rendezték meg az Intel által támogatott fiatal tudósok világversenyét (Intel International Science and Engineering Fair - Intel ISEF) az USA-beli Renoban (Nevada állam). A világ legnagyobb, egyetemi tanulmányok előtti tudományos teljesítményeket elismerő diákolimpiáján idén 56 ország 1563 versenyzője mutatott be mintegy 1200 projektet. A munkákat a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező zsűri 15 perces interjúk keretében értékelte. Több ezer helyi diák érdeklődésére számot tartó nyílt napot is tartottak.
Magyarországot az eseményen Spohn Márton, MAFITUD-tag, a Magyar Innovációs Szövetség delegáltja képviselte, aki az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen tavaly első díjban részesült.
A világversenyen az ifjú kutató "A gyógyítás ösvényei: diterpén szintézisek felfedezése a menták családjában, melyekből ígéretes gyógyszer-hatóanyagok állíthatók elő" című munkájával a biológia területén, a fődíj kategóriában a három második díj egyikét nyerte el. Az 1500 $ pénzjutalom mellett az MIT Lincoln Laboratory különdíjaként Mártonról is elneveznek egy, a kutatóintézet LINEAR programja keretében felfedezett Föld közeli kisbolygót.
A díjátadó ceremónián - melyen összesen közel 1 millió dollárnyi ösztöndíj talált gazdára - Elizabeth Marincola, a főszervező, a Society for Science & the Public elnöke a tudomány forradalmainak példájaként hozta fel az 1960-as évek küzdelmét a Holdra szállásért, kiemelve, hogy 1969-ben, a Holdra szállás évében a projekten dolgozó tudományos csoport átlagéletkora 27 év volt.
Az EU Fiatal Tudósok Versenye az Európai Bizottság kezdeményezése, melynek célja, hogy a fiatalok figyelmét a tudomány és technológia területére irányítsa és elősegítse az együttműködést és az információcserét közöttük.
Az évente megrendezésre kerülő versenyen 15-20 év közötti fiatalok vehetnek részt, de csak azok a projektek, amelyek első díjat nyertek a nemzeti tudományos és innovációs versenyeken. Magyarországról a Magyar Innovációs Szövetség által kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győztesei indulhatnak.
Az európai döntőkre több mint 35 európai országból kb. 100 fiatalt hívnak meg - akik mintegy 25 000 fiatal tudós közül kerülnek ki. Az EU-döntőnek minden évben Európa valamelyik nagyvárosa ad helyszínt, 2003-ban pl. Budapest.
Az ifjú tudósok európai döntője kétlépcsős. A résztvevő országok legjobb pályamunkáiról a nemzetközi bírálóbizottság előzetesen egy legfeljebb 10 oldalas angol nyelvű leírást kap. A pályázatokat egy 12-15 tagú, nemzetközi zsűri bírálja el.
Ezt követően a háromnapos kiállítással egybekötött döntőn a zsűritagok személyes beszélgetés során győződnek meg a versenyzők felkészültségéről, és alakítják ki a végleges sorrendet. Minden évben három 1., három 2., ill. három 3. díjat osztanak ki, melyek 5000, 3000, ill. 1500 eurós pénzjutalommal járnak, valamint értékes különdíjakat.
Az elmúlt tizennégy évben a magyar fiatalok kitűnően szerepeltek az EU-döntőkön, összesen négy III., négy II. és három I. díjat nyertek, valamint tizenhárom különdíjat. Az 1995 óta odaítélt díjak alapján készített rangsorban Magyarország a harmadik helyen áll.
A párizsi döntőn Hunyadi Áron (1989) - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulója - III. díjat nyert. A másik magyar fiatal, Kajtár Máté (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) "Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt" c. pályamukájával különdíjként egy szakmai tanulmányutat nyert el.
SUSTAINABLE WORLD PROJECT OLYMPIAD, HOUSTON (I-SWEEEP)
A 2008-ban első alkalommal, Houstonban megrendezett verseny küldetése, hogy felkeltse az érdeklődést a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák iránt, melyekkel az emberiség nap mint nap szembesül, és praktikus megoldásokkal szolgáljon rájuk. A versenyen két korcsoportban és három fő kategóriában indulhatnak a 9-12 osztályos középiskolás fiatalok.
A három fő kategória az energia, a mérnöki tervezés és a környezet. Minden főkategóriában odaítélnek korcsoportonként arany, ezüst és bronz érmet is.
A MISZ által az I-SWEEP-re delegált fiatal:
1985 óta minden évben megrendezik a "China Adolescent Science & Technology Innovation Contest" elnevezésű versenyt, más-más kínai városban. A verseny célja, hogy elősegítse a kreatív gondolkodást és tanulást a diákok között, tudományos és műszaki területen. A 9-18 éves diákok 3 korcsoportban mérik össze tudásokat (általános iskolás, középiskola alsó tagozatos, középiskola felső tagozatos).
A versenyre évente több mint 500 diák kvalifikálhatja magát Kínából, Hong Kongból és Makaóról. A küldföldről érkező diákok vendégként csatlakozhatnak a megmérettetéshez. A legjobb nemzetközi projekteket különdíjjal jutalmazzák. A Magyar Innovációs Szövetség első alkalommal 2007-ben kapott meghívást a rendezvényre.
A Magyar Innovációs Szövetség által a CASTIC-ra delegált fiatalok:
A Schweizer Jugend Forscht 1989 óta évente megrendezi a Nemzetközi Élővilág Kutató Hetet a Svájci Alpokban. A rendezvényen évente 24 fiatal kutató vehet részt Svájcból és a világ minden tájáról. Az egyhetes tábor alatt a résztvevők választanak egy saját kutatási témát az ökológia, a növények vagy az állatok viselkedésével kapcsolatban. Megfigyeléseket végeznek, adatokat gyűjtenek, rendszerezik és elemzik azokat, majd egy tanulmányban és egy előadásban ismertetik eredményeiket.
A Magyar Innovációs Szövetség által a táborba delegált fiatalok:
Forrás: http://www.innovacio.hu
Az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjat 117 javasolt tanár közül hét vidéki és egy budapesti pedagógus nyerte el. A személyenként egymillió forint jutalommal járó díjat minden évben a középiskolai reáloktatás azon pedagógusai kapják, akik életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai középiskolai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez.
A RÁTZ TANÁR ÚR ÉLETMŰDÍJ 2009. ÉVI DÍJAZOTTJAI
• Dr. Budayné Dr. Kálóczi Ildikó (Debrecen) - biológiatanár
• Flórik György (Budapest) - fizikatanár
• Dr. Halblender Anna (Pécs) - kémiatanár
• Dr. Kikindai Kristóf (Szombathely) - biológiatanár
• Láng Hugó (Székesfehérvár) - matematikatanár
• Mayer Farkas (Pannonhalma) - fizikatanár
• Dr. Nagy Zsigmondné (Keszthely) - kémiatanár
• Tatár István (Makó) - matematikatanár
Forrás: http://www.tehetsegpont.hu/96-20416.php