A Csodafa sorozat utolsó epizódját május 26-án láthattad a DunaTV műsorán. A jövőben, ha újra megnéznéd bármelyik részt, kattints honlapunkon a 'Nézd meg úja!' menüre.
www.dunatv.hu
További hírek >>
Érdekességek
12. FreeCikli - A kerékpár kultúrtörténete
2010. augusztus 19.
11. A világ legjobb egyetemeinek rangsora - két magyar szereplővel
2010. augusztus 19.
10. Orvostudományi innováció: gondolatvezérelt protézis
2010. május 7.
9. Repüléstörténeti kiállítás nyílt a Városligetben
2010. május 3.
8. Matematika portál
2010. április 29.
7. Kishírek a nyagyvilágból
(Tanulj Te is a Magyar Vegyészeti Múzeumban! Nézd meg a felújított Feszty-körképet vagy keress idegen szavakat a világhálón!)
2010. árilis 22.
6. Szentgyörgyi Albert
2010. április 22.
5. Recycling határok nélkül
2010. január 26.
4. Először fogyott több elektronikus könyv mint hagyományos
2010. január 26.
3. Öt magyar kísérlet zajlik a nemzetközi űrállomáson
2010. január 7.
2. Káprázatos matematikai alakzatokat fedeztek fel
2010. január 4.
1. Debütáltak az új Rubik játékok
2009. november 9.
FreeCikli - A kerékpár kultúrtörténete
2010. augusztus 19.
A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma 2010 őszén a budapesti kerékpár(ozás) kultúrtörténetét bemutató kiállítást rendez. Fővárosunkban évről évre egyre többen szállnak kerékpárra annak közlekedési és környezetvédelmi előnyeit élvezve. Az utóbbi évtizedekben elviselhetetlenül megnőtt autóforgalomra reagálva egyre több civil csoport alakult, amelyek a kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása mellett lobbyznak, s kialakult egy sajátos budapesti kerékpáros szubkultúra is. A kérdés aktualitását és jelentőségét mutatja, hogy 2008-ban Budapesten rendezték meg a világon a legnagyobb tömeget mozgósító kerékpáros felvonulást, a Critical Mass-t. A városvezetés már nem hagyhatta figyelmen kívül e sajátos társadalmi csoport igényeit, így ha lassan is, de elindult a főváros kerékpáros közlekedésének infrastrukturális fejlesztése.
További részletek: http://obuda.hu/res/doc/1033/freecikli_sajt_.pdf
FreeCikli - A kerékpár kultúrtörténete című kiállításának megnyitójára
Időpont: 2010. szeptember 4-én 15.00 órára
Megnyitja: Závada Pál író
Köszöntőt mond: Kürti Gábor "Kükü", CriticalMass Budapest
Fellép: Both Gabi és Darvas Kristóf
A kiállítás megtekinthető: 2010. november 14-ig
A megnyitó napján 10 órától a kiállításhoz kapcsolódó programok lesznek.
Helyszín: BTM Kiscelli Múzeum 1037 Budapest, Kiscelli u. 108.
A világ legjobb egyetemeinek rangsora - két magyar szereplővel
2010. augusztus 19.
2008. október 27-én adott hírt az MTI arról, hogy a shanghai-i Jiao Tong University által készített, a világ legjobb 500 egyetemét rangsoroló listán két magyar intézmény szerepel: a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mindkettő a 303-401. helyen. A kínai intézmény 2003 óta évenként rangsorolja az egyetemeket. Az idei lista kapcsán utánajártunk a készítés módszertanának.
A shanghai-i Jiao Tong University 2003 óta készít rangsorokat a világ vezető egyetemeiről. A magyarországi egyetemek közül két állandó szereplője van a listának: a Szegedi (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyek rendszerint a "középmezőnyben" helyezkednek el. E két egyetemen kívül Magyarországról csak a Budapesti Műszaki Egyetem tudott bekerülni a listára egy alkalommal, 2004-ben.
A rangsorolás módszertana Az egyetemek rangsorolásánál az alapelv az egyes intézmények tudományos minősége volt, amelyet több szempontból is vizsgáltak a lista készítői. A Science Citation Index Expanded (Bővített Tudományos Hivatkozási Index) egy átfogó tudományos adatbázis, amely több mint 6500 vezető tudományos és műszaki újságot indexel 150 tudományos témakörből.
A Social Science Citation Index (Társadalomtudományi Hivatkozási Index) társadalomtudományos adatbázis, 2000 társadalomtudományi és 3500 tudományos és műszaki újságot indexel. Mindkettőben kereshető az egyes szerzők idézettségi indexe. Az adatbázisokat készítő Institute for Science Information (ISI) a Thomson Reuters hírügynökség tulajdonában van. Mindegyik indikátornál a legmagasabb pontszámot elért intézmény 100 pontot kap, a többiek pedig ennek a pontszámuk és a legnagyobb pontszám arányának megfelelő százalékát. Az egyes indikátoroknál elért pontszámokat a táblázatban látható módon súlyozzák, így minden intézménynél létrejön egy összesített pontszám, amellyel megismétlik az előbbi eljárást. A bonyolult eljárással valószínűleg a lehető legobjektívebb (és így nehezen megkérdőjelezhető) eredményt kívánták elérni a készítők.
A legjobbak
- Harvard University
- Stanford University
- University of California, Berkeley
- Univerity of Cambridge
- Massachusetts Institute of Technology (MIT)
- California Institute of Technology
- Columbia University 8. Princeton University
- University of Chicago
- University of Oxford
A rangsort nemcsak az idén, hanem a kezdetektől a Harvard University vezeti, ráadásul kiemelkedve a mezőnyből: 100 pontjához képest a második helyezett (hol a Stanford, hol a Cambridge) rendszerint 75% alatt marad. Az első tíz helyezett névsora sem sokat változott (valamint helyezéseik sem), pusztán a 2003-ban nyolcadik helyezett Yale esett vissza a következő évtől (ekkor változott a lista összeállításának módszertana az idén is alkalmazottra) a 11. helyre, és bekerült az első tízbe a chicagói egyetem. További jellemzője a listának, hogy USA-beli és angol egyetemek szerepelnek elöl, az első, nem e két országból való intézmény (a tokiói egyetem) a 19. helyen található.
A magyar egyetemek szereplése
Mit mondhatunk a magyar egyetemek szerepléséről? Érdemes ezt az adatok fényében vizsgálni. Az első százban 54 USA-beli, 11 nagy-britanniai, 6 német, 4-4 kanadai, japán és svéd, 3-3 francia, ausztráliai és svájci, 2-2 dán és holland, 1-1 orosz, finn, izraeli és norvég egyetem található. A teljes listán 159 USA-beli, 42 nagy-britanniai, 40 német, 31 japán, 30 kínai (Hong Konggal és Tajvannal együtt), 15 ausztrál, 12 holland, 11 svéd egyetem szerepel. Ez azt mutatja, a legobb egyetemek ott vannak, ahol a legtöbb pénz jut a fejlesztésükre. Ennek fényében a két magyar egyetem helyezése távolról sem fogható fel rossznak, épp ellenkezőleg, a magyar egyetemek anyagi lehetőségeit tekintve kimondottan szép eredmény az is, hogy stabilan szerepelnek a listán. Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyarországhoz hasonló lehetőségekkel bíró Csehországnak egy, Lengyelországnak ugyancsak két egyeteme került fel a listára (míg a hasonló méretű, de jóval gazdagabb Svédországnak 11, Hollandiának 12, Belgiumnak és Ausztriának 7-7). Különösen nem lehet szégyenkeznivalója a magyar felsőoktatásnak annak fényében, hogy olyan nagy országoknak is csak 1-2 egyeteme szerepel a listán, mint Oroszország, India, Argentína, vagy éppen Törökország. Következő, a témával foglalkozó cikkünkben más, hasonló rangsorokat és azok készítését ismertetjük.
Forrás: http://www.diakkapu.hu/szuloknek/841-a-vilag-legjobb-egyetemeinek-rangsora-ket-magyar-szereplvel
Orvostudományi innováció: gondolatvezérelt protézis
2010. május 7.
2007-ben szenzációs újdonságot mutatott be az Otto Bock, a világ vezető protetikai megoldásokat kínáló vállalata: a gondolatvezérelt karpotézist. Az újítás lényege az volt, hogy az intelligens protézist közvetlenül azok az idegek vezérelték, mint eredetileg is, tehát amelyek az amputáció előtt is a kar és a kéz mozgatásáért voltak felelősök. Hatalmas könnyebbséget jelentett ez a páciens számára, hiszen nem kellett újratanulnia, begyakorolnia a protézissel való mozgást, hanem lazán, ösztönösen indíthatott egy mozdulatsort, az új protézis megértette az idegi parancsokat és végre is hajtotta azokat.
További kutatások és fejelsztések eredményeként 2009 novemberében a cég bécsi kutató központja már a gondolatvezérelt karprotézis továbbfejlesztéséről számolt be, az érző protézis kézről. Kezet fogni valakivel, s eközben érezni a másik ember kézszorítását az emberek túlnyomó többsége számára teljesen természetes. Egészen más a helyzet karprotézist viselők esetében. Az érző protéziskéz esetében a bőr természetes receptorainak szerepét mikroszenzorok veszik át. Ezeket a szenzorokat a fejlesztők a protéziskéz mutatóujjába építették. Az idegrostok helyére elektromos vezetékek lépnek, melyek a hőmérsékletet, a vibrációt, vagy a kéz nyomását digitálisan a mellkashoz vezetik. Annak érdekében, hogy az agy észlelje és interpretálhasssa a protézis felől érkező üzeneteket, előbb egy mikrochipnek át kell alakítania ezeket a stimulusokat a virtuális kéz receptorai számára.
Az eredmény fantasztikus: a páciens protézisének mutatóujjával érzékeli azt, amit az amputáció előtt kezének mutatóujjával érzett.
Forrás: Bak Angéla, Otto Bock Hungária Kft., www.ottobock.hu
Repüléstörténeti kiállítás nyílt a Városligetben
2009. május 3.
Idén száz éve történt, hogy a mai Örs vezér tere környékén egy lelkes magyar mérnöknek, Adorján Jánosnak sikerült pár száz métert tennie a levegőben saját tervezésű kis repülőgépén, és ezzel ő lett az első magyar, aki repült. A magyar aviatika százéves jubileuma alkalmából április 28-án a Városligetben újra megnyitotta kapuit a felújított és kibővített Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás, amelyen látható Adorján János Libelle, azaz Szitakötő névre hallgató első repülőgépének korhű másolata is, valamint több mint ötven másik légi jármű a hazai repüléstörténet hőskorából.
A kiállítás a Petőfi Csarnok első emeletén kap helyet. Adorján úr a képen is látható első konstrukciója, a Libelle nem volt masszív jármű, mindössze kétszer 15 másodpercig repült. A kitartó mérnök aztán épített egy újabb gépet, a Struccot, de az is hamar tönkrement, és a tervező-pilóta visszatért eredeti területére, az autóiparba. A Libelle másolatát Váradi László repülőgép-restaurátor készítette, eredeti tervek híján korabeli leírások, fényképek alapján. (A felső képen az eredeti repülőgép, alatta a replika látható.)
Matematika portál
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola diákjai, matematika és számítástechnika tanárai és barátaik létrehozták, fentartanak és fejlesztenek egy matematik portált.
Tanulmányozása azért is ajánlatos, mert a szakemberek világszerte vitatkoznak azon, hogy milyen módszerrel lehetne a matematikát érdekesebben, játékosabban tanítani és tanulni, megszerettetni.
Érdemes a honlapon barangolni, új élményeket gyüjteni!
Kishírek a nagyvilágból
2010. április 22.
Az 1961-ben alapított Vegyészeti Múzeum a Várpalota főterén álló Thury-vár ideiglenesen felújított szárnyában kapott helyet. Munkatársai a kémia tudományához, oktatásához és alkalmazásához kapcsolódó tárgyi és írásos emlékeket gyűjtik, konzerválják és rendszerezik. 1996 végére a gyûjtemény 8100 tárggyal, 37200 ipartörténeti dokumentummal, 8700 fénykép-negatívval büszkélkedhetett. A könyvtár állománya 16500 kötet fölött volt.
RENDKÍVÜLI KÉMIAÓRÁK – osztálykirándulás részeként is – minden korosztály számára Közép-Európa egyetlen Vegyészeti Múzeumában.
Forrás: www.vegyeszetimuzeum.hu/
Április 1-jén, ünnepség keretében adták át a megújított Feszty-körképet.
Elsők között tekinthették meg a felújított Feszty-körképet a térségben élő diákcsoportok, hiszen az Emlékpark célja, hogy minden magyar diák legalább egyszer forduljon meg ezen a fontos történelmi helyszínen. „A magyarok bejövetele” c. monumentális körkép-festmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, s ma is az Emlékpark legnagyobb vonzereje.
Forrás: http://www.opusztaszer.hu/index.php/page/feszty_panorama_silverlight.html
Idegen szavak online szótára
Ezen a honlapon a hétköznapi magyar nyelvben használt - de kevésbé ismert - valamint a külföldi eredetű szavakat találhatjuk meg. Az adatbázisban már 8097 szó szerepel és az anyag napról napra bővül.
Forrás: http://www.idegen-szavak.hu/
Szentgyörgyi Albert élete
2010. április 22.
Szent-Györgyi Albert Budpesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az elsô világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követôen Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-tôl 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban etelpedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektôl rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô. 1932-ben Szent-Györgyi -- és tôle függetlenül J. Tillmans -- a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.
Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".
Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom mûködésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklôdése késôbb a rosszindulatú dagantok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintû szabályozás jelenségeivel.
A Magyar Tudományos Akadémia levelezô (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét.
Néhány fontos mûve: Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937), Chemistry of Muscular Contraction (New York, 1951), Bioenergetics (New York, 1957), Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970), Az élô állapot (Budapest, 1973), Az élet jellege (Budapest, 1975), Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983).
Móra László
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/szentgy.html
Recycling határok nélkül
2010. január 26.
2010. január 13-án nemzetközi projekt keretében olasz és magyar iparművészetis diákok munkáiból nyílt tárlat Hasznosíts újra! címmel a VAM Design Centerben. A megnyitó igazi szórakozás volt: divatbemutató és hulladékból készült hangszerek, melyeket maguk az alkotók szólaltattak meg egy koncert keretében.
Kétéves nemzetközi iskolai együttműködés első állomásának lehetünk tanúi a VAM Design Centerben.
A Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és az Olaszországi Istituto Statale D’arte 'FAUSTO MELOTTI' Cantu művészeti középiskola a Tempus Közlapítványon keresztül az Európai Unió által támogatott kétéves együttműködési projektet bonyolít újrahasznosítás témakörben.
Az iskolák diákjaik számára Hasznosíts újra! címmel pályázatot írtak ki, melyre a diákok saját alkotásokkal készültek, melynek eredményeként fantáziadús füst-ruhák, magnószalag párnák, konzervdoboz ékszerek és még sok érdekes, ötletes tárgy született meg. A művek a fiatal generáció kreativitását, gondolkozását, a tárgyakhoz való viszonyát és filozófiáját tükrözik, hisz olyan ötletekkel találkozhatunk, amelyek csak egy mai tizenéves agyából pattanhatnak ki.
A 10 legjobb magyar diák 2010 áprilisában Olaszországba, a cantui iskolába utazhat. 2011-ben pedig az olasz diákok és tanáraik látogatnak majd el Magyarországra. A diákok munkáit és a projekt eredményeit több alkalommal is kiállításon mutatják majd be. Ennek első állomásaként a VAM Design Centerben nyílt meg a Hasznosíts újra c. tárlat, amely március 30-ig lesz látható.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Először fogyott több elektronikus könyv mint hagyományos
2010. január 26.
Válság ide, válság oda, az amerikaiak ajándékozási kedve csöppet sem lohadt, legalábbis az Amazon most közzétett karácsonyi adatai alapján. Az idei év más tekintetben is mérföldkő volt: az eredetileg könyvekre specializálódott áruházban idén karácsonykor több elektronikus könyv fogyott, mint hagyományos.
A 'hagyományos' könyvkereskedőknek 5 éven belül nem csak az USA-ban lesz félnivalójuk.
Az elektronikus könyvek növekvő népszerűsége nem véletlen, az amerikai online shopban a legkeresettebb műszaki cikk idén karácsonykor a 260 dollárba kerülő Kindle e-könyvolvasó volt. Az Amazon szokása szerint nem árulja el, hogy hány darab fogyott a termékből, illetve hány elektronikus könyvet vettek meg a vásárlók a géphez. A megnövekedett karácsonyi forgalom ugyanakkor az elektronikus könyvek - ezekből a tengerentúlon már 390 ezer darab érhető el - egyik nyilvánvaló előnyét világította meg: a vásárlásnál nem kell a csomagolásra és a postára várni, a kiválasztott könyv a tranzakciót követően átlagosan 60 másodperc alatt letölthető a Kindle-re.
Öt magyar kísérlet zajlik a nemzetközi űrállomáson
2010. január 7.
Magyarország már a negyvenes években kivette a részét a tágabban értelmezett űrkutatásból, a nemzetközi űrállomáson jelenleg is öt kísérletünk zajlik. Hatodikként pedig megtalálható rajta az egyik leghíresebb magyar műszer, a sugárzásmérést szolgáló Pille.
Ha tágabban értelmezzük az űrkutatást, akkor ennek a tudománynak az őstörténete egészen 1946-ig nyúlik vissza – mondta Both Előd. A Magyar Űrkutatási iroda igazgatója hozzátette: Bay Zoltán ekkor végzett ugyanis sikeres holdradar kísérletet. Az űrkutatás első lépése egyébként a megfigyelés volt. A két nagy nemzet, amerikai és az orosz a világűrbe juttatta a műholdjait, szükség volt azok megfigyelésére. A szakember kiemelte: a két nemzet, de főként az oroszok célja az volt, hogy ennek során minél nagyobb területet fedjenek le. Ennek során rájöttek, hogy az űrbe juttatott műholdak nem úgy mozognak, mint ahogy azt a Földön kiszámolták. Ennek oka, hogy a Föld nem szabályos formájú, így a tömegeloszlása sem egyenletes. E területen Izsák Imre tüntette ki magát kutatásaival. A szakember 1956-ban disszidált, s igazi nagy sikereit már a NASA színeiben érte el – mondta Both Előd. A tudósok az ötvenes évek végén mutatták ki, hogy a Föld légkörének fékező hatása még 200-300 kilométer magasan is érvényesül, míg a hetvenes években a pozíció meghatározásra, valamint a sűrűségváltozás vizsgálatának szentelték a legtöbb időt. Ez idő tájt számos műszert is fejlesztettek hazánkban, egyebek mellett mikrometeorit-, valamint sugárzásdetektort
Az igazi mérföldkövet azonban Farkas Bertalan űrrepülése jelentette, melyre az Interkozmosz program keretei között került sor. Erről Both Előd megjegyezte: a program során végrehajtott első három közös űrrepülésekbe azokat az országokat vonták be, azokat melyek űrhajósai mögött volt tudományos tapasztalat. Bár az is igaz, hogy még őket is politikai alapon választották ki. Később már az orosz ábécének megfelelően küldték fel az űrbe az embereket. Ekkor már nem számított a tudományos háttér. Ennek köszönhetően járhatta meg a világűrt a mongol, a kubai, az afgán, vagy éppen a vietnámi űrhajós. Igaz, az utóbbi országban mostanra nagyot fejlődött a tudományos élet. Az igazgató elmondta: Farkas Bertalan repüléséhez viszont fontos tudományos program csatlakozott, melyek sikere, vagy éppen sikertelensége évtizedekre meghatározta a magyar űrkutatás jövőjét. Igaz a kísérletek néha kudarccal zárultak, de egy sikertelen próbálkozásból is lehet tanulni – fogalmazott Both Előd.
Farkas Bertalan egyebek mellett agytudományi kísérleteket is végzett a világűrben, melyből egy sikeres tudományos iskola fejlődött ki. Ugyancsak – igaz eredménytelen – kutatást végzett a magyar űrhajós a távérzékelés területén. Bár maga a kísérlet nem hozott értékelhető eredményt, mégis ennek hatására alakult ki ennek a tudományterületnek a szakmai háttere. Farkas Bertalan űrélettani kísérleteket is végzett fent. Both Előd rámutatott: egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy nemrégiben egy újabb pszichikai vizsgálat is járt fent a világűrben, mely tartalmi rokonságban van az úgynevezett Balaton-műszerrel. Az egyik legismertebb kutatás azonban mégis csak a sugárvédelemmel kapcsolatos munka volt. Ennek során a Pille nevű műszer először járt Farkas Bertalannal a világűrben, ám az óta már hétszer volt fent, hét különböző űreszközön. Both Előd kiemelte: a nemzetközi űrállomáson jelenleg is öt olyan kísérlet zajlik, melynek metodikáját és eszközeit magyar kutatók dolgozták ki.
A biofizikai kutatások során fehérjét tesznek ki sugárzásnak az állomás külső részén, s azt vizsgálják, mennyire roncsolja az a szerkezetét. Az MTA által kidolgozott pszichológiai vizsgálatokat az űrben és a Földön is többször elvégzik az űrhajósokkal. Először közvetlenül a megérkezés után, majd amikor már hozzászoktak a súlytalansághoz. Ugyanígy járnak el a Földön is. Egy anyagtudományi vizsgálatot is végeznek az űrhajósok. ennek során a fémhabok viselkedését vizsgálják. A kísérlet célja minél tökéletesebb fémhab megalkotása. Egy újabb sugárzásmérő, a Pille korszerűsített változata jövőre megy fel az űrállomásra. maga a Pille egyébként már 2003. óta ott van. Egy geofizikai mérőműszer pedig, amit az ELTE-n terveztek szintén jövőre utazik az űrállomásra. Az is érdekes kérdés, hogy az űrben végzett kutatások eredményeit miként lehet a Földön, a civil életben alkalmazni.
Both Előd rámutatott: például a Combino villamosok ütközője is az űrben végzett kutatások eredménye. A már említett fémhabot pedig ott lehet alkalmazni, ahol szükség van a fémek szilárdságára, ugyanakkor a minél kisebb súly a cél. Így például az autóipar, a könnyűszerkezetes építőipar, de az orvostudományi is hasznosítja, csontprotézis formájában. A Pillének is van földi változata. A paksi atomerőmű közelében lévő önkormányzatok kaptak is belőle, hogy ellenőrizni tudják az intézmény által megadott sugárzási adatokat. Egy európai pilóta- szakszervezet is érdeklődött utána, ám ez végül meghiúsult. A pilótáknak azért lett volna szükségük erre a műszerre, mert a nagy magasságban, tíz kilométer körül végzett repüléseknél már komolyabb sugárzás érheti őket.
Forrás: JETfly Internetes Magazin 2010. 2. hét - honvedelem.hu
Káprázatos matematikai alakzatokat fedeztek fel
2010. január 4.
A matematika szépsége a Mandelbrot fraktál térbeli analógiájában is megmutatkozik. Síkbeli megfelelőjéhez hasonlóan ezt a háromdimenziós ponthalmazt is egyszerű algoritmus definiálja. De miért csak most találták meg ezt az algoritmust?
A nyolcadrendű Mandelgumó
Ha a Mandelbrot halmaz ábrája alapján próbáljuk elképzelni a 3D változatot, akkor a körök helyett gömböket, illetve "almákat" várunk (utóbbiak az úgynevezett kardidoidok megforgatottjai). A kiterjesztés nem tűnik nehéznek, a korábbi, 3D Mandelbrot ábrát kereső próbálkozások mégsem voltak sikeresek, mert nem mutattak valódi fraktálviselkedést. Ésszerűnek tűnt tehát a komplex számok 4D megfelelőivel, a kvaterniókkal próbálkozni. Igaz, hogy a kapott fraktálhalmaz négydimenziós, de háromdimenziós metszetei ábrázolhatóak. Sajnos ez a módszer "unalmas" forgásszimmetrikus fraktálokat eredményezett, melyek nem voltak komplexebbek a 2D Mandelbrot halmaznál.
A nyolcadrendű Mandelbulb fraktál egy részlete. Ami sima felületnek látszik, arról az iteráció folytatása kiderítheti még, hogy "gumós"
A többi technika sem vezetett eredményre. Az "ami lent, az fent" szellemében a matematikusok a 3D fraktáltól is elvárták azt, amit a 2D halmaz már teljesített: ha nem is pontosan, de mutasson önhasonlóságot, legyen eléggé öszetett, és tartalmazza magában a Mandelbrot halmazt. Ezek a követelmények precízebben is megfogalmazhatók, de az eredmények értékelésében még így is maradnak szubjektív elemek, attól függően, hogy mely tulajdonságokat akarnak megtartani 3D-ben a matematikusok. 2007 novemberében Daniel White (Bedford, Egyesült Királyság) publikált egy formulát a 3D-s változatra, de az nem adta vissza a valódi fraktál részletességet.
Méhkasokat felidéző részlet
Két évvel később egy újabb algoritmus született, és az ezzel definiált halmaz a Mandelbulb nevet kapta (bulb=gumó). Az algoritmusban szerepel egy n paraméter, a halmaz rendűsége, amely törtszám is lehet. Az n-edrendű Mandelbulb felületen n-1 oldalú vagy ágú alakzatok figyelhetők meg. Úgy tűnik, a matematikusok és a programozók többsége a nyolcadrendű Mandelbulb fraktálokat tartja a legszebbnek, ezekre a "hetesség" a jellemző.
A másodrenű Mandelgumónál meglepő lehet, hogy ahol szálra lehetett számítani, ott felület van
White szerint nem biztos, hogy ezek a "hátborzongatóan szép" alakzatok jelentik a Mandelbrot halmaz tökéletes 3D megfelelőjét, de valószínű, hogy a fraktáloknak ez az új osztálya sokat fog szerepelni a matematikában és a művészetekben.
Debütáltak az új Rubik játékok
2009. november 9.
Az elmúlt évek sikeres nemzetközi rendezvényei ismét megfelelő csillogásba emelték országunk egyik különleges Hungarikumát, a Rubik Kockát (elmúlt 35 év alatt 360 millió db eladás) és az új Rubik játékokat is.
Rubik Studio Kft. szervezésében október 16-18-án került megrendezésre a Rubik Kocka Hungarian Open nemzetközi verseny.
A rendezvényen bemutatták az idei évben forgalomba hozott két új Rubik-játékot, a Rubik Mirror Kockát és a Rubik 360-at. Ezek az új játékok a nemzetközi piacon való megjelenéskor hatalmas sikerrel debütáltak, szinte pár nap alatt elfogytak a boltokból.
Forrás: Esemény Menedzser